6. Összefoglalás, további tervek

A TDK munka során - mely e dolgozat alapjául szolgált - létrehoztunk egy rendszert (HAWER), mely lehetővé teszi a két alkalmazott közösségi modell összehasonlítását, tanulmányozását.

Szakdolgozatomban bemutattam, hogy ez a rendszer alkalmas egy hideg légpárnás időjárási helyzet - mint előrejelzési probléma - elemzését segíteni. Dolgozatomban a 2008. december 30. és 2009. január 10. közötti időszakot elemeztem ki. A modellek az inverziót (7. ábra) és a ködöt, száraz légtömeget (8. ábra) le tudták írni, de nem megfelelő pontossággal. Ennek oka a felszín közeli nem eléggé finom vertikális rácsfelbontásban, illetve a parametrizációkban keresendő. Terveink között szerepel a felszín közeli vertikális szintek sűrítésével, valamint más parametrizációs beállítások alkalmazásával futtatásokat készíteni és elemezni.

A dolgozatban fény derült arra is, hogy a két modell közül, jelen esetben, a WRF sokkal szárazabb, mint a CHAPEAU és a valóság. Ennek legfőbb oka a bemenő adatmezőinek hibája. A két modell közötti különbségek csökkenthetők azáltal, hogy azonos kezdeti feltételekkel futtatjuk őket, aminek megvalósítása egy további tervünk.

Ezen szakdolgozatban leírt és hozzá hasonló esettanulmányokkal felderíthetők a modellek gyengeségei, amik irányt mutathatnak a modellek további fejlesztéséhez.

Dolgozatom egy részében a digitális szűrő inicializáció vizsgálatán keresztül illusztráltam, hogy a rendszer alkalmas egy-egy numerikus kérdéskör vizsgálatára is. A bemutatott esetben a DFI-nek nem volt számottevő hatása. Ezért terveink között szerepel az inicializáció vizsgálata olyan időjárási helyzetben, amikor ez a hatás nagyobb és az inicializáció hiánya előrejelzési problémát okozhat.


ANDRÉ Karolina 2012-10-31