Következő: A numerikus meteorológiai modellekről Fel: Címlap Előző: Tartalomjegyzék
Az időjárás előrejelzésének napjainkban nélkülözhetetlen eszközei a numerikus meteorológiai modellek. Eredményeik megfelelő értelmezéséhez - és a minél pontosabb előrejelzések készítéséhez - fontos ismerni a modellek működését és fizikáját. Ezen ismeret megszerzésének első lépcsőfoka az oktatás, melyet olyan közösségi modellek segítenek, mint például az ALADIN/CHAPEAU és a WRF.
E két modell nyílt forráskódú és kis erőforrásigényű, ennek következtében könnyen hozzáférhető számítógépeken is lehetséges futtatásuk (,,hordozhatók").
A HIRLAM1[1] és az ALADIN2[2] két európai együttműködés, céljuk a korlátos tartományú modellezés fejlesztése. Ez utóbbi keretében különböző modellváltozatok jöttek létre, mint például az Országos Meteorológiai Szolgálat (továbbiakban OMSz) által operatívan használt, ALADIN/HU. A munkám során használt egyik modell a két konzorcium együttműködésének eredménye, az ALADIN egyetemi, közösségi változata: az ALADIN/CHAPEAU3.
A másik közösségi modell a WRF4[3], egy egyesült államokbeli fejlesztés, ami 2008 óta napi rendszerességgel fut a Meteorológiai Tanszéken.
Abból a célból, hogy e két modell segítségével megvalósulhasson a numerikus időjárás-előrejelzés gyakorlati oktatása, szükséges egy rendszer kialakítása, mely lehetővé teszi a modellek és eredményeik tanulmányozását.
Ezen dolgozat alapjául szolgáló TDK munka [4] - melyet évfolyamtársammal, Salavec Péterrel végeztünk - célja egy ilyen technikai környezet létrehozása volt: a két modellből származó előrejelzések egységesítése (azonos rácshálózaton történő futtatás) és egyben az utófeldolgozó rendszerük fejlesztése (egységes adatfeldolgozó és megjelenítő rendszer kialakítása). Ennek eredménye a Hordozható ALADIN-WRF Egységesítő Rendszer (továbbiakban HAWER).
E rendszer lehetőséget ad modellezési részletek tanulmányozására, mint például az inicializáció, amely a modellek kezdeti feltételeinek előállításakor alkalmazott numerikus eljárás. Ennek vizsgálatával illusztrálom a HAWER alkalmazhatóságát egy olyan időjárási helyzetben, mely szinte minden télen kialakul a Kárpát-medencében. Ez a hideg légpárna, melynek kialakulása és megszűnése sokszor nehezen előrejelezhető, ezért is fontos tanulmányozása.
Mivel munkám során három témakört érintettem, ezért dolgozatom is három fő részből áll. Először bemutatom a numerikus meteorológiai modelleket, azon belül is a munkám során használtakat (ALADIN/CHAPEAU, WRF). Ezután egy rövid áttekintést adok az inicializációról, illetve a digitális szűrő inicializáció működéséről. Harmadikként a hideg légpárna kialakulásáról, jellemzőiről, megszűnéséről és fontosságáról írok. Ezek után a 2008. év végi hideg légpárnás időjárási helyzetet mutatom be, mérési adatokkal összevetett modelladatok segítségével.